740 �vvel ezel�tt, 1270. janu�r 18-�n halt meg �rp�d-h�zi Szent Margit. IV. B�la kir�ly l�nya, Szent Erzs�bet unokah�ga f�ldi kir�lyok helyett az �g �s f�ld kir�ly�t v�lasztotta, s egyszer� domonkos n�v�rk�nt �lte le �lete nagy r�sz�t.

Margitot m�g a sz�ve alatt hordozta �desanyja, Laszk�risz M�ria biz�nci hercegn�, amikor a tat�rok Batu k�n vezet�s�vel 1241-ben bet�rtek Magyarorsz�gra. A Dalm�ci�ba menek�l� kir�lyi p�r sz�letend� gyermek�t Istennek aj�nlotta fel, ha az orsz�g megmenek�l. Ez a nagyk�n hal�l�val meg is t�rt�nt, hiszen Batu k�n a megh�d�tott hatalmas ter�leteket h�trahagyva sietve t�vozott kelet fel�, hogy le ne k�ssen az osztozkod�sr�l. B�la �s M�ria pedig teljes�tette fogadalm�t: Margitot h�rom�ves kor�ban a domonkos n�v�rekre b�zt�k Veszpr�mben.

Domonkos szellemben feln�v� le�nya r�sz�re B�la kir�ly �j kolostort �p�ttetett a Duna egyik sziget�n Buda k�zel�ben. Itt tett fogadalmat Margit 1254-ben, mind�ssze tizenk�t �vesen. Teljesen szabadon szentelte mag�t az �rnak, amit az is bizony�t, hogy k�tszeri lehet�s�g ellen�re sem k�rt R�m�t�l felment�st elk�telez�d�se al�l. Atyja ugyanis el�bb a lengyel kir�llyal, k�s�bb Ottok�r cseh kir�llyal akarta �sszeh�zas�tani l�ny�t, mindk�t alkalommal biztos�tva �t arr�l, hogy a f�lment�st az Egyh�z minden bizonnyal meg fogja adni a nagy politikai el�ny�k miatt. Margit azonban h�s�ges maradt fogadalm�hoz.

R�nk maradt szentt�avat�si akt�ib�l kivil�glik, hogy Margit sz�m�ra mag�t�l �rtet�d� volt a szab�lyok szigor� megtart�sa, a kem�ny �nsanyargat�s, s a legnyomor�s�gosabb betegek szolg�lata. Nagyon gyorsan �s er�lyesen leszoktatta n�v�rt�rsait arr�l, hogy a kir�lyl�nyt tisztelj�k benne. Szent Margit az al�bbi egyszer� t�telekben foglalta �ssze �let�nek alapszab�ly�t: „Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem ut�lni, senkit meg nem �t�lni”.

A huszonnyolc �vesen elhunyt �rp�d-h�zi kir�lyl�ny boldogg�avat�si per�t sohasem fejezt�k be, de tisztelet�t 1789-ben hivatalosan is enged�lyezt�k. 1943-ban avatt�k szentt�.