�RP�DH�ZI BOLDOG JOL�N

J�nius 15.
* 1235. v. 1239. + Gniezn�, 1298. j�nius 11.

�rp�dh�zi Boldog Jol�n kir�lyi �s szent csal�d sarja. Apja IV. B�la, anyja a konstantin�polyi cs�sz�ri csal�db�l val� Laszkarisz M�ria. Nagyn�nje �rp�dh�zi Szent Erzs�bet �s Pr�gai Boldog �gnes, n�v�re Boldog Kinga, h�ga Szent Margit, unokatestv�re Boldog Gertr�d �s Boldog Szal�me.

A sz�l�i h�zban mind�ssze �t �vet t�lthetett, amely �t �vbe beleesik a tat�rj�r�s is. Sz�lei ekkor Krakk�ba vitt�k, �s n�v�re, Kinga, Boleszl�v lengyel kir�ly feles�ge gondjaira b�zt�k. Szent �let� n�v�r�ben Jol�n megtal�lta p�ldak�p�t �s a kereszt�ny n� eszm�ny�t.

1256-ban feles�ge lett a kaliszi �s gniezn�i hercegnek, Boleszl�vnak, akit a n�p a J�mbor n�vvel illetett. A krakk�i sz�kesegyh�zban tartott esk�v�i szertart�s ut�n a fiatal p�r a f�rj haz�j�ba, Nyugat-Lengyelorsz�gba k�lt�z�tt.

Jol�n 23 �vet �lt p�ld�s kereszt�ny h�zass�gban. Nemcsak sz�rmaz�sa, hanem er�nyei szerint is kir�lyi l�lek volt, ez�rt nem esett nehez�re, hogy �gy engedelmeskedj�k f�rj�nek, ak�rcsak az �rnak, tudv�n, hogy ,,a f�rfi �pp�gy feje az asszonynak, mint Krisztus az Egyh�znak'' (Ef 5,22). V�lem�ny�t, akarat�t soha nem akarta r�er�szakolni ur�ra. Nem vitatkozott �s nem v�dekezett akkor sem, amikor a rossz tan�csad�k f�rj�t ellene �s az Egyh�z ellen hangolt�k. Im�dkozott, t�rt �s v�rt. Isten pedig -- aki csak az�rt engedte meg egy id�re f�rje elhideg�l�s�t, hogy pr�b�ra tegye �s megtiszt�tsa szeretet�t -- amikor a hamis tan�csad�k gonoszs�g�ra f�ny der�lt, k�tszeresen visszaadott neki mindent: ura szeretet�t, tisztelet�t, elismer�s�t.

Jol�n napjai a h�rom gyermek (Hedvig, Anna, Erzs�bet) nevel�se mellett �lland� im�ds�gban, vezekl�sben �s j� cselekedetekben teltek. Seg�tett a templomokban, k�rh�zakban, saj�t kez�leg gondozta a betegeket, �rv�kat, szeg�nyeket nagyn�nje, �rp�dh�zi Szent Erzs�bet p�ld�ja szerint.

Abban a nyughatatlan korban a lengyel fejedelem sokszor volt k�nytelen harcba indulni hol a n�metek, hol a litv�nok ellen. Jol�n ilyenkor megsokszorozta im�ds�gait; f�rje-ura testi �s lelki �ps�g��rt egyar�nt k�ny�rg�tt. Nemcsak azt k�rte Istent�l, hogy hozza haza hitves�t �s gyermekei atyj�t, hanem azt is, hogy a csat�ban is �rizze meg f�rje sz�v�t a kegyetlenked�s �s a bossz� indulat�t�l, hogy csak haz�ja java vezesse. S amikor Boleszl�v az egyik csat�b�l hal�los sebbel t�rt vissza, Jol�n -- �jjel �s nappal el nem t�vozva a beteg�gyt�l -- egyszerre tartotta �nmag�ban is, �s f�rj�ben is a rem�nyt, s k�sz�tette hitves�t az elk�lt�z�sre, arra ,,a kis id�re'' am�g nem l�tj�k egym�st (Jn 16,16).

1279-ben halt meg Boleszl�v. Jol�n ekkor f�losztotta vagyon�t az Egyh�z �s a rokonai k�z�tt, s visszat�rt a krakk�i udvarba, King�hoz. Hamarosan azonban Kinga is �zvegy lett, s ekkor a k�t n�v�r az �szandeci klarissza kolostorba vonult, ahol 12 �vet t�lt�ttek eg�szen Istennek szentelt �letben. Kinga hal�la ut�n, 1292-ben Jol�n �tment a gniezn�i kolostorba, melyet f�rje alap�tott. Ap�tn�v� v�lasztott�k, de �gy �lt, mint mindenki szolg�l�ja. Al�zata, rejtetten viselt szenved�sei t�k�letesen egyes�tett�k a megfesz�tett Krisztussal, aki gyakran megjelent neki �s kinyilatkoztat�sokban r�szes�tette. �gy hal�la napj�t is el�re megmondta.

�rp�dh�zi Boldog Jol�nt a gniezn�i klarissza kolostor k�poln�j�ban temett�k el. Tisztelete a hal�la ut�n azonnal megindult, s�rj�t zar�ndokok l�togatt�k, �s sokan nyertek rendk�v�li kegyelmeket. Boldogg� avat�s�t 1631-ben ind�tott�k el. XII. Le� 1827. szeptember 22- �n enged�lyezte �nnep�t a konventu�lis minorit�k �s a klarissz�k sz�m�ra. XIII. Le� kiterjesztette eg�sz Lengyelorsz�gra.